Turizmus

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 18. hétfő, Auguszta

Sas-hegy

Turizmus   |   2017, szeptember 25 - 08:42
Nyomtatóbarát változatSend by email

Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület

Budapest egyik legmarkánsabb dolomitképződményének hegyoldalai meredeken emelkednek ki Dél-Buda beépített környezetéből. Nevét a monda szerint arról kapta, hogy a Budai Vár visszafoglalásának emlékére tartott díszmenet során e hegyről sasok repültek a vár felé.

   

Az ember már igen régen szőlőt telepített a jó mikroklimatikus tényezőkkel rendelkező, könnyen felmelegedő hegyoldalakra, de a 19. század végi filoxéravész - az ország legtöbb szőlőjéhez hasonlóan - ezt az ültetvényt is elpusztította. Azóta nem próbálkoztak itt szőlőműveléssel. Az 1940-es években a Sas-hegyet közparkká nyilvánították és megkezdték a kopárosok fásítását fekete fenyővel, ami miatt az eredeti növénytakaró teljesen megsemmisült volna. Dr. Pénzes Antal 1942-ben végzett vizsgálatai nyomán védetté nyilvánították a területet, ennek köszönhetően a természetes élővilág a környék sűrű beépítettsége ellenére fenn tudott maradni.

  

A 30 hektáros védett rész teljesen körbekerített, a bejárat a Tájék utca végénél található. A területre belépve jobb oldalról látható a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Sas-hegyi látogatóháza. A látogatóközpontban a „Menedék a betontengerben” című interaktív kiállításon a hegy története és a legértékesebb növény-és állatfajok ismerhetők meg. A fogadóépület teraszáról és a kilátópontról lehet gyönyörködni a budapesti panorámában. A hegy élővilágát a Sas-hegy tanösvény és a gyíkbemutató terráriumok is segítenek megismerni.

  

Növényvilág

A Sas-hegy meredek, főleg déli hegyoldalát nyílt dolomitsziklagyep borítja. Mikroklímája a közép-európai klímához viszonyítva sokkal melegebb, szárazabb, így maradhatott fent a jégkorszakot átvészelve a meleg időszakot kedvelő magyar gurgolya és az István király-szegfű. A hegy északi oldala hűvösebb, az erózió mértéke is kisebb. Itt zárt, budai dolomitsziklagyep található, amelynek jellegzetes jégkorszaki maradványfaja a budai nyúlfarkfű. A kevésbé meredek, vastagabb talajtakarójú területeken karsztbokorerdővel található. Jellemző fa fajok: molyhos tölgy és virágos kőris.

  

Természetvédelmi kezelések: invazív fajok visszaszorítása

   

Az ember átalakító munkája közel fél évezrede változtatja meg a Sas-hegy természetes képét. Az emberi beavatkozások következtében megtelepült tájidegen fajokat – például orgona, bálványfa, aranycserje – apránként a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei eltávolítják, és igyekeznek a természeteshez közeli állapotot helyreállítani. Munkájukat sok önkéntes is segíti.

  

Állatvilág

  

A beépített területekkel teljesen körbezárt hegyen nagyon gazdag az állatvilág. A roppant gazdag pókfauna (kb. 280 pókfaj) egyik védett faja a sziklagyepeket és homok pusztákat kedvelő skarlát bikapók. A területről 47 védett lepkefaj ismert, amelyből 3 faj fokozottan védett, ezek közül a leggyakoribb a kardoslepke. Hüllői közül kiemelkedő értéket képvisel a pannongyík, a zöld gyík, a fali gyík és a fokozottan védett haragossikló. Nagyon gazdag a madárvilága is. Az eddig megfigyelt 92 védett madárfaj közül 6 élvez fokozott védelmet, ilyenek például a gyurgyalag és a kövirigó. A hegylábon található alacsony erdő és sűrű bozót a városban élő énekesmadarak költőhelye. Ragadozó madarak közül a karvaly itt is fészkel, míg a héjának és a vörös vércsének kedvelt táplálkozó helye.

   

Elhelyezkedés: XI. kerület, Hegyalja úttól délre, Budaörsi úttól északnyugatra fekvő terület

  

Országos jelentőségű természetvédelmi terület, védetté nyilvánítás éve: 1958

  

Megközelíthetőség: 8-as autóbusszal, Korompai úti megállótól gyalogosan (Budapest 1112 Tájék u. 26.)

   

Látogathatóság: korlátozottan, csak szakvezetéssel látogatható, további információ a Látogatóközpont honlapján

    

Területe: 30 hektár

Az alábbi képeket a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai és Bajor Zoltán készítették.

   

LEGFRISSEBB
×

Kamaraerdő  

Kamaraerdő

A Tétényi-fennsíkot északról a Hosszúréti-patak völgye, illetve a Budaörsi-medence választja el a Budai-hegységtől. A fennsík északkeleti részén található a Kamaraerdő közel 180 hektáros erdőtömbje.