Az ország egyik leggazdagabb arborétuma öleli körbe a Szent István Egyetem Kertészettudományi-, Tájépítészeti- és Élelmiszertudományi Karának épületeit a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között. Területét a Ménesi út korban és jellegben elváló részekre osztja. A Ménesi úttól északra lévő terület a Felső Kert, ami az arborétum legidősebb része.
A vidéket valaha szőlőskertek borították, amelyeket a filoxéravész pusztított ki a XIX. század végén. 1876-ban költözött ide a dr. Entz Ferenc által alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet. Az első oktatási épület – többszöri bővítés után – ma is megtalálható a Felső kertben.
Az arborétum telepítését 1893-94 telén kezdték meg, tervezője és első vezetője a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Az első növényeket, a csaknem ezer féle fát és cserjét, valamint a kilencven féle évelő fajt 1893-tól kezdték telepíteni. A jelenlegi fák egy része, például néhány tölgy, dió, platán, páfrányfenyő több mint 110 esztendős. Jóval fiatalabb a Ménesi és a Villányi út közötti Alsó Kert, amelynek növényeit az 1960-as évektől kezdték ültetni. Az új telepítések a Felső Kerttel ellentétben nem a növényrendszertan logikáját követték, hanem a fajok környezeti igényeit vették figyelembe, tágabb lehetőséget nyújtva az esztétikus, parkszerű elrendezésre is.
A közel 9 hektár területű arborétumot jelenleg 1640 fásszárú, 250 féle évelő dísznövény, és több száz féle hagymás virág alkotja, amivel az ország egyik leggazdagabb gyűjteménye. A növényanyag összetételét két fő tényező formálta: a kert rendeltetése és az egyedülálló klíma. Megkülönböztetett figyelmet kaptak a hungarikumok, ilyen például a hazai berkenyék gazdag választéka: a Bükk-hegységben őshonos kereklevelű berkenye, a vértesi berkenye, Dégen berkenyéje, a balatoni berkenye. Híresek még az ezüst hárs magyar nemesítésű fajtái is, vagy a mecseki gömbkőris.
A Ménesi úti támfal igazi mediterrán mikroklímát teremt, amit főleg a füge és a ciprusfélék kedvelnek. Igen gazdag a mediterrán gyűjtemény, rendszeresen termést érlel a füge és az ázsiai datolyaszilva, évről évre gazdagon virágoznak a végzetfák, a gránátalmák, a jeneszter, a babérlevelű szuhar és a selyemakác, szépen fejlődnek a valódi ciprusok, a pálmaliliomok, károsodás nélkül áttelel az örökzöld benge és az örökzöld tölgy. Az Alsó Kert kiemelkedő értéke a díszcserje- és az orgonagyűjtemény, valamint a fenyves tisztás, amit a Madárbarát kert bemutató táblái szegélyeznek. Az itt kialakított mesterséges tóban 70 féle vízi- és mocsári növény él.
Az épületek árnyas-párás beszögelléseiben valódi szubtrópusi növények élnek, mint például a kínai kenderpálma, a babérsom, a télálló fukszia vagy a délvidéki borostyánok tarkalevelű fajtái. Magyarországon csak itt hoz termést az imafüzérfa és a japánszentfa. A Felső kert szép és ritka idős fáiról nevezetes, ott él az ország legöregebb perzsafája, libanoni tölgye, de látható keserű hikori és kínai páfrányfenyő is.
Az arborétum legnagyobb szintkülönbsége mintegy 80 méter. Legfelül a Felső kert tetején meredeken lejt, a Ménesi út előtt kissé lankásabb. A Ménesi út alatti rész először még egyenletesen, de már kisebb szögben ismét lejt, míg legalul a Villányi út előtt már közel sík.
Az arborétum elsődleges feladata, hogy bemutatókertként szolgáljon. Kiemelkedő dendrológiai értékei (ez a növényrendszertannak a fásszárúakkal foglalkozó ága), környezetvédelmi jelentősége és a magyar kertészeti felsőoktatásban betöltött fontos szerepe miatt 1975 óta helyi jelentőségű természetvédelmi terület.
Elhelyezkedés: Budapest, XI. kerület Villányi út – Szüret utca – Somlói út közötti terület
Természetvédelmi terület, védetté nyilvánítás éve: 1975
Megközelíthetőség: XI. kerület, Villányi út 29-43. (főbejárat), 17-es és 61-es villamossal Tas vezér utca megálló, vagy 27-es busszal Szüret utca megálló
Látogathatóság: A Budai Arborétum nyitva tartási időben díjtalanul és szabadon látogatható, természetes élővilága védett, ezért a látogatási szabályokat be kell tartani.
Területe: közel 9 hektár
Fotók: Újbuda és Dr. Honfi Péter
