A fővárosi védelem alatt álló nyolc hektáros terület a Budaörs felett található Csiki-hegyek dolomitvonulat legkeletibb tagja. A hegy környékére jellemző a szinte teljes mértékű beépítettség. Ennek ellenére a főváros azon kevés területeinek egyike, amelyen még majdnem teljes épségében megmaradt a természetes növénytakaró. Ezt több neves kutató is észrevette, elsőként Pénzes Antal szorgalmazta védettségét 1942-ben. Ezek szerint veszélyeztetettsége már abban az időben is fennállt, így csoda, hogy épségben fennmaradt. A Rupp-hegy botanikailag Budapest egyik leggazdagabb természetvédelmi területe, a kutatók közel negyven törvényes oltalmat élvező fajt találtak eddig a területen.
Természeti értékek
A hegy több pontján is felszínre kerül a területet alkotó dolomitkőzet, melyen zömmel rendzina talajt találni, míg a nyugati oldalon vastagabb barna erdőtalaj alakult ki köszönhetően az itt található alacsony erdőknek. A hegy botanikai értéke a dolomit alapkőzettel, illetve az általa meghatározott sokféle növénytársulással van összefüggésben.
A Rupp-hegy számos botanikusnak volt kedvelt kutatási területe, talán ennek is köszönhető szigetszerű fennmaradása és épsége. Kis területen egymás mellett számos növényritkaság található. E változatos társulások felmérése nyomán harmincnyolc védett növényt találtak eddig a kutatók. Március elején már érdemes ellátogatni a területre, ekkor virítanak a leánykökörcsinek lila virágai. Később, májusban, illetve júniusban találkozhatunk tarka imolával, fürtös homokliliommal, valamint a sárga koronafürt terebélyes töveivel. A fent felsorolt, védettséget élvező fajok mellett mégis inkább az itt található orchideaállomány képviseli a terület legfőbb botanikai értékét, ugyanis az itt élő öt fajnak összesen közel négyszáz tövét mutatták ki a közelmúlt felmérései. (Ezek: piros madársisak, fehér madársisak, széleslevelű nőszőfű, gérbics, bíboros kosbor.)
A Rupp-hegy rovarvilága a vegetáció kedvező állapota miatt viszonylag gazdag. Találkozhatunk nappali pávaszemmel, a gyöngyházlepkék több fajával, valamint csüngőlepkékkel. Kétéltű és hüllőállománya viszonylag szerény, de kiemelt értéket képvisel a pannon gyík. Madarak közül a közelben található összefüggő Budai-erdőkben fészkelő fajokkal (például a karvallyal, egerészölyvvel, barátposzátával) találkozhatunk. A közeli gazdagréti lakótelepről rendszeresen feljárnak vadászni a sarlósfecskék. A felsorolt fajokkal együtt a megfigyelések alapján, kb. 40 madárfaj jelenlétét sikerült kimutatni napjainkig a hegyen. A terület emlősfaunája kis kiterjedése miatt nem jelentős, de - megfigyelések alapján - előfordul a hegyen védett mókus és keleti sün.
A terület kielégítő állapota jelzi viszonylagos elzártságát, ami miatt a kirándulóforgalom elenyésző, de a területen található érzékeny növénytársulások nem is viselnének el sokkal több taposást. A gyér igénybevétel főként a gyepeken látszik. A motocross nem, de a hegyikerékpározás jellemző a környéken, azonban ez a sportolási forma tiltott a területen. A hegyre vezető utakat oszlopokkal zárták le, ami megakadályozza a gépkocsiforgalmat.
A Rupp-hegyről elmondható, hogy a lakók példamutatóan vigyáznak a természet értékeire, tisztában is vannak a terület legfőbb értékeivel, szemétkupac alig-alig található. Ez a hozzáállás hosszú távon szavatolhatja a terület viszonylagos épségét és remélhetőleg a kutyasétáltatás marad továbbra is a legnagyobb „igénybevétel” a hegyen.
Megtalálási hely: XI. kerület, Rupphegyi köz – Ördögorom lejtő által határolt terület.
Védetté nyilvánítás éve: 1977
Státusza: Fővárosi védelem alatt áll
Megközelíthetőség: a 8-as busz Irhás árok megállónál leszállva, az Ördögoromi úton haladva lehet elérni a területet. A Rupphegyi utcánál jobbra egy keskeny, meredek ösvény vezet a hegy magasabban fekvő, kopár részeire.
Látogathatósága: Szabadon látogatható
Területe: 8 hektár
Fotó: Bajor Zoltán
