Turizmus

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
március 29. szerda, Aguszta

Tanösvény az egykori királyi kamarások erdőbirtokán

A 2012-ben létesített, négy kilométer hosszú kamaraerdei tanösvény szórakoztató formában ismerteti az erdő és a környező tájegység természeti értékeit. Kamaraerdő azonban egy méltatlanul mellőzött zöldterület, a kerület zöldterülete idén bekerült az Idegenvezetői Világnap programsorozatába.

Az erdő egykor a királyi kamara, a kincstár birtokához tartozott, a török hódoltság után betelepített svábok Kammerwaldnak nevezték. Később Döbrentei Gábor „dűlőkeresztelő” programjának engedelmeskedve, tükörfordítással Kamaraerdőre magyarosították. A környéken már a kora középkorban is virágzó települések voltak, ezek egyike volt az Árpád-kori Kána falu. A 11. századi falusi plébániatemplomot és az arra épült apátságot először tűz pusztította, majd a török rombolta le végleg, a községgel együtt. A templomkert temetőjében 1060 sírt tártak fel, értékes személyi tárgyakkal egyetemben.

A Kamaraerdei tanösvény 4100 méter hosszú, 12 állomása van. A térképen egy fején áthúzott nyolcasra emlékeztet az útvonal, miközben kétszer is érintve a Nagy-rétet visszatér a kiinduló pontjához, a Kamaraerdei Ifjúsági Park közelében. A tanösvény egyik ága a helyi földtani, geológiai és tájtörténeti ismereteket ismerteti, míg a másik a növény és állatvilággal, valamint az erdészeti tevékenységgel foglalkozik. A két kör közös találkozópontja a Nagy-rét, ahol a természetvédelemre kerül a hangsúly, táblák és tereptárgyak révén.

Az utat szegélyező meredek falak jól mutatták a terület jellegzetes talajrétegződését. Az erózió annyira kikezdte néhol a mészkő és lösz alapon kialakult barna erdőtalajt, hogy az öreg fák gyökerei, mint kihalt ősállatok karmai lógnak a levegőben. A régi erdészházhoz vezető villanyvezeték vonala alatt minden évben kivágják a sarjadó, fásszerkezetű növényeket, hogy ne tegyenek kárt a vezetékben. A tisztítás után nem az őshonos facsemeték próbálnak talajt fogni maguknak ebben a sávban, hanem a „betolakodó” fehér akác és bálvány- vagy ecetfa csemeték.

A séta ötödik állomása a 200 hektáros erdőtömb legmagasabb pontja, a Vadász-hegy (224 méteres), ahonnan jó kilátás nyílik a budaörsi hegyekre, a repülőtérre, valamint a Sváb-hegyre. A 8. állomáson kitett tájékoztatóból kiderül, hogy honos madár az egerészölyv, melyből nyolc pár is fészkel a Kamaraerdőben. Találkozhat még a természetjáró feketerigóval, harkállyal, sőt a kutatók nyolcvan madárfajt tartanak nyilván itt.

A 7. állomás szerint az erdő ízeltlábúakban is gazdag, a Kamaraerdőn gyakori a selymes futrinka és a védett nagy szarvasbogár. Mindenütt vakondtúrások jelzik az emlősök jelenlétét, melyek közül a vörös róka és az őz a legnagyobb testű fajok. Ritkán „narancsmellű” nyusztot is észlel a természetjáró, amint mókusnál is ügyesebben kúszik fel egy fa törzsén.

Mindent egybevetve kellemes hétvégi kirándulásban lehet része annak, aki végiggyalogolja a tanösvényt. Az ösvény bármely korosztály részére ajánlható, a legalacsonyabb és legmagasabb pont között mintegy 100 méter a szintkülönbség. A parkoló néhány méterre van a kezdőponttól, de a 41-es villamos végállomása is csak egy rövid sétára esik.

forrás: turistamagazin.hu

LEGFRISSEBB
×

Duplázódó lakásárak a 4-es metró vonalán  

A 4-es metrót közel három éve adták át, ami nagy hatással volt és van a metróvonal menti városrészekre. A fejlesztésből a metrómegállók közelében lévő lakástulajdonosok is jelentősen profitáltak Az Otthon Centrum legfrissebb elemzése szerint a metróberuházás egyik legnagyobb nyertese Budán a Móricz Zsigmond körtér – írja a Portfolió.